Team Badass vs. The drug addicted - RÖGSHOT

Éééés itt van a Team Badass paródiánk folytatása:))) Reméljük ez is feldobja majd egyesek napját, akinek meg jó napja van, azt csak tovább fokozza majd:) Enjoy!

Team Badass vs. The drug addicted

- Mi van Veled, Tesó? - bökte meg Klaus könyökével a heverőn elterülő Damont. A vámpír látszólag nagyon szomorúnak tűnt. Egész nap nem szólt semmit sem, csak járkálgatott, feküdt, vagy ült és némán nézett ki a fejéből. - Hahó! - szólt újra neki a hibrid kicsit hangosabban. Damon mint aki éppen alvó állapotból kelt fel rázta meg magát és értetlenül tekintett fel a másikra.
- Hogy mi? Mit mondtál? - kérdezte. Klaus halkan elnevette magát majd megismételte a kérdést.
- Mi van veled Damon? Egész nap meg sem szólaltál, csak itt ülsz és bámulsz magadelé. - magyarázta. Damon egy mély sóhaj után épp nyitotta volna ki a száját, hogy nehezen, de megossza a hibriddel baját mikor egy erős és hangos női hang zavarta meg őket.
- Gyerekeeeeek vacsoraaaaaaa!!!! - szólt lentről Esther a többieknek. A csapat tagjai mind egyszerre kapták fejüket a földszint felé. Klaus kezét nyújtva Damonnak segítette föl Őt a heverőről. Húga és Ric társaságábal indultak el az ebédlő felé.
- Mi a mai menü, Anyu? - kérdezte izgatottan Bex miközben kihúzta a széket. Esther egy fehér porcelán levesestállal lépett ki a konyhából és rakta le a kerek ebédlőasztal közepére.
- A kedvenceteket csináltam ma. Bazsalikomos B+ betűtésztával.
- Srácok, srácok! Van számotokra valami meglepetésem! - mondta Ric vihogva és mindenki kezébe egy-egy egyedi készítésű Team Badass feliratú evőkét nyomott.
- Oké, Ric, a múltkor a medvét még elnéztem, de ez... mi lesz a következő? Egy Team Badass feliratú jégeralsó?
- Hát, ami azt illeti... - kezdte sejtelmesen Ric, mire Damon szemei kikerekedtek.
- Na, nem! - felelte Damon, majd egy laza mozdulattal el is hajította az ajándékot.
- De Damon... mi van, ha leeszed magad? - kérdezte szigorúan a töritanár, a másik azonban csak vállat vont.
- Vállalom a kockázatott.
Mindannyian leültek az asztalhoz és nyomban hozzá is láttak a vacsorának. Damonon kívül mindenki magára kapta a vörös és fekete színben tetszelgő evőkét, úgy ettek. A család vámpír tagjai a vérlevest szürcsölték, míg Esther a saját magának készített ételt ette.
- Szóval, Damon, elárulod végre, hogy mi van veled? - szólalt meg egy idő után Klaus. A másik nagyot sóhajtott, tekintetét a mennyezetre emelte és beszélni kezdett.
- Aggódom Elena miatt. Először nem zavart különösebben, hogy belövi magát, mert végülis még mindig gyerek és mi rosszat tesz ezzel? Élje csak ki magát! - a többiek helyeslőn bólogattak. - De már nincsenek tiszta pillanatai. Állandóan a szobájában van és vagy heroint fecskendez a testébe vagy mariskát szív... a többiről ne is beszéljünk... - a végére lemondóan csóválni kezdte a fejét és nem volt hajlandó tovább beszélni róla. Ezzel szemben a mellett ülő Ric szeme azon nyomban gyanúsan felcsillant.
-Szív.. -ismételte meg Alaric a vámpír szavait és míg a többiek szorgosan szürcsölték az édes nedűt addig Ő abbahagyva a lakomával szigorú tekintettel bámult magaelé. - Csak remélni tudom, hogy... - rakta le a kanalat és ujjaival macskakörmöt formálva folytatta mondanivalóját. -..a "többi" alatt egyéb dohányárukra célzol.. - nézett Damonra. - ... nem pedig.. - megköszörülte torkát mint aki valami fontosat akar közölni. - ... az erősebb nemet jelentősen meghatározó testrészre... - Ric komolyan nézett Damonra, Bex és Esther a döbbenettől nem bírták folytatni az evést míg Klaus a friss vért magaelé kiköpve kezdett el hangosan nevetni. A szemek egyből Klausra szegeződtek aki hol a fejét, hol a hasát fogta a röhögéstől, de olykor még az asztalt is verni kezdte öklével. Damon tekintetét gyorsan vezette vissza a töritanárra és undorodó, szinte szikrákat szóró szemekkel nézett rá.
- Még egy ilyen feltételezés róla és a kedvenc logódat égetem a homlokodba! - szólt fenyegetőleg.
- Tééééényleg! - kapta fel a fejét újból. - Nem lenne király ötlet egy tetkó? Mindenki magára tetoválná a csapatunk nevét.
- Szerintem neked inkább egy rózsaszín medvét kéne tetováltatnod a seggedre.. - dörmögte Damon.
- Megteszem, ha te is. - felelte halálos komolysággal a töritanár, mire mindenkiből kirobbant a nevetés.
- Na, srácok, mi legyen Elenával?
- Mi lenne vele? Elhagyta magát.. úgy kell neki. - vágta rá Rebekah sértődötten.
- Hé! Ő a hibridgyártóm! Nem hagyhatjuk, hogy elhagyja magát! A végén még kretének lennének a hibridek.
- Bátyus, a te hibridjeid így is elég kretének... - mondta Bex és kiitta a maradék vért a tányérból.
- Anya, szólj már rá!
- Ne viselkedjetek már úgy, mint az óvodások. - válaszolta Esther a szemeit forgatva, mire Klaus durcásan mormogott valamit az orra alatt, amiből csak az óvodás szót lehetett kivenni.
- Legalább azt tudnám, hogy miért csinálja ezt magával. - kérdezte Damon, de nem is igazán a többiektől inkább magától.
- Neked nem elég egyértelmű? - kérdzte egyszerűen a szöszi és felállva az asztaltól kezdte összeszedni a tányérokat.
- Neked az? - szólt dühösen Damon a lánynak. Utálta mikor ennyire okoskodik és mikor azt hiszi magáról, hogy Ő mindent tud. Tény, sokszor volt igaza és sokszor látta a következmények okait, de ez még nem indok arra, hogy ezeket ilyen stílusban közölje. Bex épp Esther elől vette el a tányért mikor egy 'unomatémát' sóhajtás kíséretében válaszolt a vámpírnak.
- Te vagy az oka. - mondta ki egyszerűen az indokot mire mindenki felkapta a fejét és a lányra nézett. - Vagyis nem pont Te.. - kezdte el magyarázni a dolgot, mert Damon arcán a bűntudat és a fájdalom vonalait vélte felfedezni. - Nézd.. - váltott a lány lágyabb hangnemre. - ... Elena azért csinálja ezt magával, mert tudja , hogy egy idióta volt. - tette le a mosogatnivalót és lépett közelebb a másikhoz majd egyik kezét Damon vállára rakva folytatta. - Rosszul döntött és most boldogtalan... - szólt kedvesen egy bíztató mosollyal az arcán. - ... na meg a rajongók is kiakadtak, szóval totális fenyegetésben él szegény. Én megértem, hogy droghoz nyúlt.. - simított végig a másik karján, majd egyik vállát megrántva fogta meg a piszkos tányérokat és vitte ki a konyhába.
Mikor Bex visszatért a konyhából Damon mélyen járt gondolatai világában, míg a többiek a témához kapcsolódóan cseverésztek.
- És Te ezt honnan tudod? - kérdezte rögtön Damon a lányt amint megpillantotta a helységben.
- A naplójában olvastam. - válaszolt kurtán Rebekah majd ismét elfoglalta helyét.
- Te elloptad a naplóját????!! - kérdezte széles vigyorral az arcán Nik.
- Nem! - vágta rá rögtön Bex. - Kölcsönkértem. - rántotta meg egyik vállát.
- És Ő simán odaadta.... gondolom... - feltételezte a hibrid. Arca komolyságot próbált tükrözni de csak - csak megjelentek rajta a biztos kétkedés vonalai.
- Nem mondanám, hogy odaadta...- nyújtotta meg hosszan a szavakat. - ... deeeeee... én szóltam neki, hogy elhozom! - mondta olyan hangon, mint aki biztos benne, hogy teljesen fair módjára viselkedett és Ő semmi rosszat sem tett. - Az már nem az én bajom, hogy akkor éppen aludt.. - tette hozzá halkan a lány és félve tekintett fel mérges édesanyjára.
- Ó, te vagy az én hugicám! - ölelte át meghatódva Klaus egyetlen lánytestvérét.
- Volt még valami a naplójában?
- Hát... - elgondolkozva nézett maga elé. - A dílere telefonszáma, néhányszor leírta Stefan nevét szivecskével, de aztán áthúzta, utána a Te neveddel is eljátszotta ugyanezt meg valami Ian Somerhalderrel is... - megvonta a vállát. - Fogalmam sincs ki lehet az...
- Még valami? - sürgette a vámpír.
- Jézusom, ne legyél már ennyire szánalmasan szerelmes abba a hasonmásba! - horkant fel a szőke Ős.
- Megvan! Megvan! Megvan! - suhant oda hozzájuk Ric vámpírsebességgel.
- Micsoda, Ric? Az eszed? Azt nem hiszem el... - csóválta a fejét Damon.
- Kedves tőled, de az én eszem nagyon is a helyén van. - húzta ki magát büszkén a vadász.
- Igen, biztos jó helye van a sok szennyes zoknid és alsógatyád között. - vigyorgott gonoszul a hibrid, de a megjegyzése látszólag nem ért célba.
- Mi lenne, ha meglátogatnád Elenát? Hátha jobb belátásra tér és leszokik a drogokról...
- De ha úgyis odamész, hozhatnál nekem füvet. - kacsintott rá sejtelmesen Klaus.
- És mi lenne, ha jönnétek velem? Elena nem tud velem kettesben beszélni... folyton csak arról karattyol, hogy törődik velem.
- Hogy az a... - Ric elfojtott magában egy káromkodást. A többiek homlokráncolva figyelték a férfit. - Két napja nem locsoltam meg a cserepes virágomat. Kösz, hogy eszembe juttattad, haver.
- Számíthatsz rám, tesó. - mondta Damon és hátba veregette barátját. - Hisz tudod... én tödőröm veled!
- Benne vagyok! - szólt hangosan Klaus. - Irány a Gilbert-ház. - kacsintott a többiekre majd jobb kezét ökölbeszorítva nyújtotta a többiek felé. - Legyen ez a második küldetésünk! - ajánlotta a többieknek, akik felcsillant szemmel vetették oda karjukat a hibridéhez majd egyszerre ordították : TEAM BADAAAAASS! és karjukat egyszerre csapták a levegőbe.
- Na most legyen elég ebből!!! - állt fel Esther is az asztaltól és csapott egy nagyot a fehértölgyből készült bútorra. - Senki nem megy sehova! - nézett szigorúan a 'gyerekekre'. - Kislányom, naplókat lopkodunk??!! - kérdezte megvetve Bexet.
- Már mondtam, hogy kölcsönké..
- Nem érdekel Rebekah!! - kezével 'stop' jelet mutatva fojtotta lányába a szót, amin Klaus kárörvendően elnevette magát. - Mi olyan vicces kisfiam? - nézett szigorúan Esther Nikre akinek egy pillanat alatt lefagyott a mosoly az arcáról. - Füvezünk Nik??!! Komolyan??!! - kérdezte szinte hisztérikus hangon. Klaus szinte mint egy 10 éves kisfiú, úgy állt ott szégyelve magát, amin viszont Damon és Ric mulatott nagyon jól. - Na és Ric! - vezette tekintetét a töritanárra. - Hányszor mondjam még el Neked? - kezeivel a levegőben kezdett el kalimpálni. - Ha ne locsolod a virágokat akkor el fognak pusztulni!!!!!! - Ric csak úgy mint a hibrid, lehajtott fejjel hallgatta tovább a boszorkány szavait. - Damon, kisfiam. - lépett oda a vámpírhoz. - Két dolgot tehetsz! - nézett kedvesen és reménnyel telve a fiúra. - Vagy elhozod onnan Elenát és helyrerázod végre azt a lányt... vagy... - zárta Damon kézfejét kezei közé. - ...vagy hagyod a francba!!!
Egy pillanatig döbbent csend honolt a szobában, majd Esther a maga erőteljes hangján azt kérdezte. - Szóval mit fogsz tenni????!!!
Damon hirtelen kihúzta magát és szinte már katonás módon válaszolt.
- Elhozom Elenát és helyrehozom, asszonyom!!
- Ezt akartam hallani. - bólintott bölcsen az ezer éves boszorkány. - Na tűnés! Addig nem akarlak itt látni, amíg Elena még mindig drogfüggő.
Nem kellett kétszer mondani. A vámpír már el is tűnt, a többiek viszont a fejüket lehorgasztva álltak ott továbbra is. Egyikük sem mert megszólalni, még Ricnek sem jutott eszébe semmi frappáns feszültségoldó. Végül Esther törte meg a kínos hallgatást.
- Mire vártok még? Nyomás segíteni annak a szerencsétlennek!

Damon két dologra jött rá, amint átlépte a Gilbert család házának küszöbjét: az egyik, hogy Elena most is be van állva. A másik meg, hogy odabent már késsel lehetett vágni a füstöt. Jeremy jelent meg a vámpír látómezejében. A szemei vörösek voltak, a haja az égnek állt. Rémületet tükröző arccal, reszkető kézzel Damon mögé mutatott.
- Vigyázz, Damon! Ott egy sárkány mögötted!!!! - s azzal felrohant az emeletre. Félúton azonban megbotlott a saját lábában és eszméletlenül esett össze a lépcsőn.
- Ezek a mai fiatalok... - szólalt meg mögötte Ric. - mindig csak a drog.
- Nem te vagy a felügyelőjük vagy mi? - vonta fel a szemöldökét a hibrid, majd nagyot szippantott a benti füstből. - Aaaaah... fűűűűű... Most, ha megbocsátotok... meg kell kérdeznem a Jeremy srácot, mit szedett be, hogy sárkányokat lát.
- Héj,héj!! - horkant fel hangosan Ric és vállánál fogva tartotta vissza Klaust. - Ez nem profikhoz méltó munka. - nézett körbe értetlenül, hogy a többiek, hogyan tudják ezt csak így csinálni. - Nincs semmilyen tervünk!! - szólt kissé megrémülve. Valljuk be, Ric nem volt a spontanaitások embere. - Ki megy be elsőnek? És másodiknak? - kérdezte aggódva. - Ki hol fog állni? Mi lesz ha Damon nem tudja majd meggyőzni?
- Meg tudom győzni.. - mondta magabiztosan, erős csáberejére célozgatva Damon és a többiek felé kaccsintott.
- De mi van ha nem? - vetette fel ismét a kérdést Ric.
- Akkor majd rögtönzünk valamit. - csapott Nik Ric vállára nyugtatólag. - De, ha most megbocsátotok... - és kezeit összedörzsölve sietett be a nappali felé.
- Várj Nik, én is megyek. - szólt utána Rebekah.
- Ketten maradtunk. - nézett a töritanár a hősszerelmes vámpírra. Damon összehúzta szemöldökeit és úgy reagált a másiknak.
- Célzol valamire Ric?
- Nem én. Na akkor hogy legyen? Ki megy be elsőnek? - kérdezte izgatottan a férfi.
- Én megyek. Te itt maradsz! - vágta rá ellentmondást nem tűrően a férfi és meg sem várta a választ, már ment is az emeletre. Elena az ágyon feküdt és épp egy füvescigit szívott. Halálos nyugalommal nézett rá a belépő Damonra, aki szánakozva nézett végig a mindig összeszedett lányra. Nyoma sem volt a régi Elenának. - Azt most elveszem! - mondta és már nyúlt is a másik kezében tarott csikkre, de akkor egy pillanatra magához tért a hasonmás.
- Nem! - kiáltotta dühösen, majd leugrott az ágyról és menekülni kezdett.
- Elena, fejezd ezt be! - ő azonban nem hallgatott rá. Aztán a semmiből Ric jelent meg kezében egy gitárral és egy spontándalt kezdett el énekelni Elenáról és a drogfüggőségről. Nos... Ric nem hogy nem volt a spontanaitások embere, de nem is tudott spontán dalt írni sem.
- Óóóó drága Elenaaaa... - egy lágy dallammal kezdett és Damon legnagyobb meglepetésére Elena azon nyomban megnyugodott és lehuppant a földre. Igazi hippi lett, döbbent rá, csak fű kell és egy gitár és máris hippi lett. - füvet szívtál majd elszálltál, a rajongókkal nem vigyáztál, Damon - Stefan közt ragadtál, és azóta nem tettél mást, csak szívtál.
- Nagyszerű vagy, Ric. - mondta Damon ügyelve, hogy csak a töritanár hallja meg, bár, igazából nem volt tétje. Óvatos mozdulattal kivette a lány kezéből az égő csikket, ami itt-ott égésnyomokat hagyott a hasonmás bőrén.
Elena homályos, üveges tekintettel nézett fel Damonra aki tenyerében összenyomta a drága csikket és dobta le a földre. A lány arcán halványan egy mosoly kezdett szétterülni. Ric remélte, hogy a kellemes zene hatása váltotta ezt ki a hasonmásból nem pedig a mellette álló férfi látványa okozta ezt.
- Hmm... - szólalt meg Elena elaléltan majd szemeit lehunyva jobbra balra kicsit dölöngélni kezdett. - ... Mr. SmolderHolder.. hm..
- Hogy ki????!!! - hagyta abba a gitározást Ric és érdeklődve nézett barátjára. Damon intett a férfinak, hogy megmagyarázza a dolgokat.
- Így szokott hívni, amikor... - suttogta óvatosan a másiknak és fejével a lányfelé intve célozgatott. - ... tudod... - nézett 'úgy' Ricre, hogy essen már le neki a dolog.
- Ahhhhhhhhhhhhhaaaa... - esett le végre a töritanárnak is a tantusz, amit egy határozott bólintással meg is erősített. - Nem is tudtam, hogy Ti már... - mutogatott Alaric is célozva a dologra.
- Jah még nem is..- magyarázta gyorsan Damon. - Csak a kulisszák mögött. - vigyorgott.
- Törődöm Veled. - szólalt meg hirtelen Elena. - Én.. - mutatott nyomatékként magára. - .. tö-rő-döm... VELEEED! - mondta széles mosollyal az arcán és közben Damonra nézett.
-Na. - csapott a férfi a levegőbe és tekintetét a plafonra emelte. - Már megint kezdi.
- Mit? - érdeklődött Ric.
- Hát ezt a.. - kezeivel macskakörmöket formált - ... 'törődöm Veled' dumáját.
- És mi a baj ezzel? - értetlenkedett tovább a másik. - Ez kedves Tőle! - rántotta meg egyik vállát.
- Valóban, de ez már megvolt az első évad felénél is.. - magyarázta a vámpír. - ... és most a 4.nél tartunk! - tárta szét karjait Damon és keserűen felnevetett.
- Még mindig nem értem mi a gond. - gondolkodott erősen a vadász. - Ez is csak azt bizonyítja , hogy már 3 évada törődik Veled, ez jó dolog , testvér. - mondta és bíztatólag hátbaveregette barátját.
- Nem az a baj, hogy törődik velem, hanem, hogy CSAK törődik velem. Érted már? - nézett komolyan a tanárra majd tekintetét a lányra vezette aki még mindig széles vigyorral nézett a vámpírra. - Bezzeg az idióta öcsémnek vagy százszor szerelmet vallot már. - fejezte be mondatát elkenődve.
- Talán tényleg Őt szereti és Veled csak törődik. - találgatott Ric és közben Ő is a vigyori Elenát figyelte. Damon teljesen értetlen tekintettel pillantott haverjára és mellkasa előtt összefűzte kezeit.
- Tessék?
- Azt mondtam, hogy Elena veled csak törődik, de Stefanba szerelmes. - ismételte meg mondatát Ric mit sem észrevéve abból, hogy ezekkel a szavakkal mekkora sebeket ejthet. - Az Ő szerelmük EPIC. - húzta szerelmes mosolyra száját. Damon egy cinikus mosoly mellett csak értetlenül rázta meg fejét és nézett ismét szerelmére, közben halkan dünnyögte a szavakat.
- Hogy mit fogsz Te ezért twitteren kapni... - nevetett előre. - Amúgy meg.. EPIC a szart! - vágta rá vigyorogva. - Elenának én vagyok a tökéletes partner.. - hajolt le, hogy ölébe kaphassa a lányt. - ... és erre majd Ő is rájön, amint tiszta lesz. - nézett csábos mosolyával az immár karjaiban pihenő lányra. - Mehetünk? - kérdezte Elenától halkan és kedvesen.
- Törődöm Veled. - érzekett a hasonmástól a válasz. Damon egy 'nemhiszemel' fejcsóválás után szólalt meg.
- Ezt igennek veszem. - majd elindult a lépcső felé.
Odalent a két Őst és Jeremy-t találták a kanapén elterülve. Klaus erőtlenül felemelte a fejét és mikor meglátta Damont és az ölében cipelt Elenát, vigyorogva mutatott a hátuk mögé.
- Látom megvan a csajod.. milyen kár, hogy az a sárkány mögöttetek mindjárt végez veletek... - mondta, majd visszahanyatlott a kanapéra.
- Úgy tűnik, végül mégis megtalálta azt a sárkányt... napok óta arról beszélt, hogy meg kell keresnie. - csóválta a fejét Ric.
- Oké, idebent tutira nem fog soha kitisztulni Elenából az a sok szar, amit beszedett.
- Szaaaar? - döbbent le Ric.
- Nem szó szerint. - dörmögte. Kivitte Elenát a házból és a verandán lévő fotelba fektette.
- Damon... törődöm... veled... - motyogta megállás nélkül a lány, és ejtett ezzel végzetes sebeket a vámpír szívén. Valahányszor kimondta ezeket a szavakat... rosszabbul érintette, mintha azt mondaná, hogy utálja.
- Rohadjon meg Julie Plec!
- Kicsoda?
- Ki kicsoda? - értetlenkedett Damon.
- Ki az a Julie Plec?
- Kiii? Soha nem hallottam róla...
- Pedig az előbb pont azt mondtad, hogy rohadjon meg...
- Tényleg? - csodálkozott. Esküdni mert volna, hogy az életében nem hallotta még ezt a nevet, mégis.. gyorsan vállat vont. - Nos, biztos megérdemelné.
- Megénekeljem? - csillant fel a töritanár szeme.
- Eszedbe ne jusson! - figyelmük visszairányult a drogfüggő lányra, amikor hirtelen szirénázó rendőrautóra lettek figyelmesek. Rá egy percre pedig a mindig szolgálatkész rendőrurak is megérkeztek, kiszálltak a járműből és magabiztos léptekkel indultak meg a trióhoz.
- Bízd rám, elintézem. - mondta Ric és félelmet nem ismerve lépett oda a rend őreihez. - Biztosurak! Miben állhatok szolgálatukra?
- Bejelentést kaptunk, hogy ebben a házban drogot fogyasztanak.
- Drogot? Hallatlan...
- Szóval nem igaz?
- De nem ám. - vigyorgott a töritanár.
- Akkor miért jön füst minden ablakon keresztül? - a vadász hátrasandított és sajnos valóban így volt. A benti füst nagy erővel próbált utat törni magának a külvilágba.
- Fűtenek...
- Hiszen 27 fok van... - húzta össze a szemöldökét az egyik rendőr.
- Ric! Használd már az Erőt! - súgta oda neki Damon türelmetlenül, mire Ric a Csillagok háborújás trükköt bevetve hadonászni kezdett a két férfi előtt és közben azt mondta.
- Itt senki nem drogozik. Téves riasztás volt. Most szépen hazamennek és élvezik egymás társaságát.
- Ric! -szólt Damon barátjának aki a 2 rendőr között furcsa karatemozdulatokkal kalimpált folyamatosan. - Ric! - ismételte meg kicsit hangosabban. - Ric figyelj már rám! - ordította végül a másiknak, mire a tanár végre abbahagyta mozdulatait és Damon felé kapta fejét. - Vámpírok vagyunk, nem Jedik.. - világosította fel barátját.
-Ohh ... - csapott a töritanár szórakozottan fejéhez. - ..tényleg. - nevetett, majd egy szempillantás alatt kiszívva vérüket végzett mindkét rendőrrel.
- Te meg mi a jó istent csinálsz? - állt fel Elena mellől Damon és dühösen nézett a vadászra. - Ezt most miért kellett? - mutatott a véres holttestekre.
- Te mondtad, hogy vámpírok vagyunk, csak használtam az erőt.. - rántotta meg egyik vállát és ingujjával letörölte a vért szájáról.
- Igézésre gondoltam Te szerencsétlen, nem arra, hogy megölöd Őket! - akadt ki teljesen Damon.
- Héjjj Hééééj!! - kiáltott ki hangosan Klaus. - Halkabban testvéreim.. felkeltitek a sárkányt! - majd Bexel és Jeremyvel együtt hangos nevetésben törtek ki.
- Damon... Damon... - szólt szinte suttogva Elena a férfinak. A vámpír egy pillanat alatt ott termedt a lánynál és a fotel elé letérdelve finoman simogatni kezdte a hasonmás arcát. - Nem ... vagyok jól.. - szólt halkan ismét. Hangja erőtlen, fáradt volt.
- Itt vagyok Elena.. - nyugtatta bársonyos hangon a lányt Damon. - Nem lesz semmi baj, oké? Vigyázni fogok R... - nem tudta befejzni mondandóját, mert egyszer csak a háttérben megszólalt a Titanic betétdala. - Mi a ... - nézett magamögé, ahol Ric a feje fölé tartva mobilját, széles vigyorral az arcán kölcsönözte a megható zenét az idilli pillanathoz. - Te meg mit csinálsz?? - kérdezte elhűlve Damon.
- Annyira megható ez a pillanat.. olyan megindító... - áhítozott.
- Akkor induljál szépen hazafelé, és ne DJ-skedjél itt! Amúgy meg... TITANIC???!! - tárta szét karját Damon.. - Komolyan Ric?! - majd visszafordulva a lányhoz, egy apró mosolyt ültett arcára és épp mikor újra megszólalt volna, ismét egy muzsika szólt közbe , a 'Never Let Me Go'. Damon feladó tekintettel hajtotta le fejét és vette a mély levegőket, hogy azon nyomban ne ölje meg régi barátját.
- Ez jó? - kíváncsiskodott a lelkes töritanár.
- Ezt már előttük egyszer... - nézett fel a vámpír. - Nem rémlik??!
- De én nem voltam ott. - biggyesztette le az ajkait szomorúan az egyikori töritanár.
- Nyugi, ott volt Jeremy, hogy tönkretegye a pillanatot... - szontyolodott el Damon is, majd gyengéden végigsimított Elena arcán.
- Tudod, hogy ránk mindig számíthatsz. - kacsintott Ric és elkezdte énekelni a refrént. A vámpír arcvonásai eltorzultak a fájdalomtól, amelyet legjobb barátjai énekhangja váltott ki. Vagyis annak a hiánya.
- Ric muszáj ezt?! - próbálta túlharsogni a zenét és a férfit, de az csak nem figyelt rá és végigénekelte a dalt. Mikor végre befejezte, Klaus és Rebekah jelentek meg összetörve az ajtóban. A szőke vámpír halkan pityergett, míg a hibrid szeme csupán gyanúsan csillogott.- Mi van? - kérdezte Damon egy perc néma csend után.
- Meghalt a sárkány. - mondta Klaus, majd ő is könnyekben tört ki és sírva borult testvére vállára.
- Shhh... semmi baj... ő már egy jobb helyen van. - csitítgatta Rebekah.
- Hogy halhatott meg az a sárkány? Hiszen még csak nem is létezik! - hitetlenkedett Ric.
- Nem bírta az x-faktoros produkciódat. Amit mellesleg egy nem-mel illetek.
- Én is. - zokogta a hibrid.
- És én is. - dünnyögte Damon.
- Nekem bejött. - szólalt meg az a gyenge, gyámoltalan, idegesítő hang a közvetlen közelükből.
- Miért nem lepődöm meg ezen?
- X-faktorra készültök?
- Nem, épp Elenát jöttünk megmenteni! - oktatta ki öccsét Damon.
- Elenát? De hát... mi... bajban volt? Tudod.. utálni fog érte. Ő nem akarja, hogy megmentsd. - ekkor vette észre a Rebekah karjai közt zokogó Klaust és kifejezéstelen, bugyuta arckifejezése egyből fájdalmassá torzult. - Úristen! Klaus, mi történt? - kérdezte teljes átéléssel és vámpírsebességgel odasietett a hibridhez. - Ki bántott?
- A sárkány... meghalt a sárkány...
- Mi van?
- Be van drogozva, Stef. - magyarázta Damon, mire a nagy ripper dühösen megpördült.
- És ti hagytátok?!
•
o - Ugyan mi a francot tehettem volna?! - hördült fel Damon és felállt Elena mellől. - Ő egy hibrid! - mutatott Klausra. - Az alfahím. - magyarázta.
- Hogy ki? - értetlenkedett Stefan.
- Így van. - emelte fel Nik a fejét húga válláról. - Az vagyok. - bólogatott, mint aki éppen most törődik bele a sorsába.
- Ideje lenne mennünk. - szólalt meg zokogva Rebekah. - Klaus még szeretné eltemetni Bobbyt. - simogatta meg bátyja hátát.
- Hogy kit?! - kérdezett rá Ric.
- Bobby... Ohhh.. Bobbby... - ordított fel keserves sírással Klaus. - Én ... kicsi sárkányom... mi lesz velem nélküled?? Bobby... - Klaus majdnem térdreesett, de szintén gyászoló testvére még épp idejében elkapta.
Damon beleegyezően bólintott Bexnek, majd Elenát az ölébe kapva és szorosan magához húzva indultak el a kocsik felé.
- Hé Damon! - szólt Stefan hirtelen testvére után.
- Igen? - fordult vissza a férfi.
- Ha úgy dönt, akkor hagyd meghalni. - tanácsolta lágyan, apró, kedves mosollyal az arcán Stefan. Damon nem válaszolt semmit sem, csak szemeit forgatva, fordult vissza az autó felé és halkan megjegyezte.
- Ez hülye b...meg!!!